Október 6-án, ünnepi szentmisében adott hálát Spányi Antal püspök, a Karitász elnöke, az egyházmegyei karitász igazgatók és mintegy 200 önkéntes és vendég azokért, akik önzetlenül segítik a rászorulókat.

A szentmise elején Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, hogy a szentmisében azokért az önkéntesekért adunk hálát, akik különböző szociális területeken példaértékű munkát végeznek. Őket ismei el ezen a napon a Karitász a Caritas Hungarica Díjjal.

Spányi Antal püspök szentbeszédében kiemelte: Jézus egész életében, minden tettében az Atya szeretetét sugározta. Mindenki, aki Jézussal találkozott, az Isten jóságával találkozott. Mindenkinek fölkínálta az ebben a jóságban való újjászületést és megújulást. Fölkínálta szeretetének bűnbocsánatában a bűnök által okozott sebek gyógyulását, szeretetével új életet akart ajándékozni mindenkinek, és ezzel a szeretettel önmagunk fölé akar emelni bennünket, hogy ne ehhez a világhoz igazodjunk, hanem nézzük őt és kövessük őt, járjunk az ő nyomában, hogy elérkezzünk az atyai ház örömébe. „Mindnyájunk feladata, hogy Krisztus szeretetét egyre jobban befogadjuk és hordozzuk, és egész lelkünket, személyiségünket járja át és formálja át ez a krisztusi szeretet.”
Fontos, hogy ne önmagunk bölcsességével, ne a magunk akaratával induljunk neki a világnak, hanem a szentmisék és a szentségek segítségével valóban Krisztus követségében járjunk – figyelmeztetett a püspök.

„Ha bennünk Krisztus van, mindenben és mindenkiben meglátjuk Isten csodáját, Isten szeretetét, Krisztus képmását.” Assisi Szent Ferencre emlékeztetett, aki számára minden Krisztusról beszélt, és aki a teremtett világban, az elesett emberben Krisztust látta és Krisztust megillető szeretettel tudott felé fordulni.

S hogy mivel adhatom Krisztust? Szavaimmal, türelmemmel, figyelmemmel, de fontos, hogy ezt kiszámíthatóan tegyem, hogy az az elesett ember számíthasson szeretetemre, figyelmes hallgatásomra, megértő vigaszomra, emberi szavamra.

„XII. Piusz pápa arról beszélt, hogy a világnak gondja a jók kifáradása. Ezért arra bíztatott, hogy ne csak a bűnösökért, a rosszakért, a rászorulókért imádkozzunk, hanem a jókért is. Hogy állhatatosak maradjanak, hogy megmaradjanak hűségben, kitartsanak a jóban. Küldetésünk ez is, önmagunkért és egymásért is, a jókért is imádkozni. Így erősítjük és így szilárdítjuk meg azt a jót, Isten gazdag országát, amelyet Krisztus hozott el szeretetével.” – zárta szentbeszédét Spányi Antal püspök.

          

A szentmisét követően adták át a Caritas Hungarica Díjat, amelyet ebben az évben 40 önkéntes vehetett át.

          

A Katolikus Karitász vezetősége 2012-ben alapította meg a Caritas Hungarica Díjat. A díj célja biztosítani a karitász önkénteseket arról, hogy az Egyház értékeli a rászorulóknak nyújtott karitatív munkájukat. Ennek jeléül külön kitüntetéssel jutalmazza azokat az önkénteseket, akik ezen a téren Krisztus szeretetéről példaértékűen tettek tanúságot szolgálatukban.

A díj célja továbbá buzdítani a közösségeket a karitatív tevékenységre Árpád-házi Szent Erzsébet példája nyomán; és példaképül állítani mások elé azokat a köztünk élő híveket, akik Krisztus szeretetével önzetlenül segítenek a rászorulókon Jézus tanítása szellemében: „…mert éhes voltam és ennem adtatok, szomjas voltam és innom adtatok, vándor voltam és befogadtatok, mezítelen voltam és felruháztatok, beteg voltam és meglátogattatok, börtönben voltam is fölkerestetek…” (Mt 31,35-36).

          

A díjra minden évben egyházmegyénként legfeljebb három plébániai önkéntes karitászmunkatársat javasolhat a helyi karitászigazgató. Az elismerést azok a plébániai önkéntes karitászmunkatársak kapják, akik a legtöbbet tettek karitatív tevékenységben a rászorultakért: mint például az idősek, betegek, családok, gyermekek, a társadalom peremére sodródottak támogatása.

Díjat 2018-ban:

  • a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében Báránkó Andrásné, Bojtos Józsefné és Rutkovszki Józsefné
  • az Egri Főegyházmegyében Baracskainé Sveda Erzsébet, Kovács Katalin és SzomolyaIstván
  • az Esztergom–Budapesti Főegyházmegyében Kaján Józsefné, Pálinkás Jánosné és Szigetvári Györgyné
  • a Győri Egyházmegyében Lőrinczné Harcsa Julianna Gizella és Oroz Veronika
  • a Hajdúdorogi Főegyházmegyében Márkó Zoltán és Márkó Zoltánné
  • a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében Rasztik Tibor és Törteli Rózsa
  • a kaposvári Egyházmegyében a díjat Ladencsics János Zoltán, Ladencsics János Zoltánnéés Tulman Gézáné
  • a Miskolci Egyházmegyében Palkó Mihály
  • a Pannonhalmi Egyházmegyében Futó Györgyné és Markszné Koncz Zsuzsanna
  • a Pécsi Egyházmegyében Dombrádi Mária, Rizner Józsefné és Vidáné Tanos Katalin
  • a Szeged–Csanádi Egyházmegyében Ancsin Pálné, Dr. Herjeczki Jánosné és Szénási Ferencné
  • a Székesfehérvári Egyházmegyében Becker Gizella, Dömsödi Balázs és Kiss Károlyné
  • a Szombathelyi Egyházmegyében Gaál Dénesné, Dr. Szabó Ilona és Szamosvári Olivérné
  • a Váci Egyházmegyében Kozma Lászlóné, Onódi Kinga és Pethő Józsefné
  • a Veszprémi Főegyházmegyében Berzsenyi Janosits Éva, Dr. Lóderer Alajos Ferencné és Hajdóné Scheck Mária

vehette át.

Az idei esztendőben egy támogatónak, Janas Hubertus-nak is megköszönte a Karitász vezetősége, hogy közel 25 éve áldozatos szeretettel viseli szívén hazánk rászorulóinak sorsát és támogatásával évről-évre segíti munkákat.

A díjak átadását követően Zagyva Richárd, a Karitász országos igazgatóhelyettese méltatta a díjazottakat. „Az elismerést kiérdemlő önkéntesek a Katolikus Karitász tevékenysége során kiemelkedő módon és rendszeresen segítik a legrászorultabb embertársaikat. Betegeket, magányos időseket látogatnak és fizikai, valamint lelki támogatással nyújtanak segítséget számukra.” Gyűjtéseket, jótékonysági programokat, segélyakciókat, nyári táborokat szerveznek, és nem riadnak vissza az adományok pakolásától, válogatásától vagy éppen kihordásától sem. „Sok időt szánnak a családok meglátogatására és szociális helyzetük felmérésére is, hogy a legjobb helyre jusson a segítség. … Különösen érzékenyek a legelesettebbek, az idősek, betegségben szenvedők és a gyermekek problémái iránt.”
„Mindezek mellett valamennyi díjazott különösen nagy odaadással, elhivatottsággal és türelemmel áll a rászorultak mellett vigaszt nyújtva a nehézséggel küzdők számára.”

„Végezetül a díjazottakhoz szeretnék szólni. Köszönjük az áldozatokkal is járó szeretetszolgálatot, az ötleteiket, a befektetett erőt, a másokra szánt időt és hogy közösségben együtt építhetjük Isten országát! Köszönjük mindannyiuknak!” – zárta beszédét Zagyva Richárd.

A díjazottak nevében Dr. Herjeczki Jánosné köszönte meg az elismeréseket. „Köszönetet szeretnék mondani minden kitüntetett nevében, hogy munkánkat az országos vezetés ilyen nagyra értékelte, de ez a kitűntetés nem csak nekünk, hanem minden munkatársunknak is szól. 
A karitatív munka végzéséhez példaképekre van szükségünk. Mi magyarok büszkén tekinthetünk Árpád-házi Szent Erzsébetre, akinek egész élete a szolgáló szeretetről szólt.
Gyulásról jöttem, mi most emlékeztünk a 100 évvel ezelőtt kinevezett gyulai plébánosra, Apor Vilmosra. Az emlékezők mindegyike kiemelte a volt gyulai plébános segítőkészségét. Gyula legszegényebb városrészében hozta létre az Apor Otthont, ahol az óvodástól az idős aggastyánig mindenkinek segített. Boldoggáavatásakor Rómában egy idős magyar ferences szerzetes azt mondta nekünk gyulaiaknak, hogy Apor Vilmos nem azért lett boldog, mert szembe szállt a részeg orosz katonákkal, hanem a 25 évig Gyulán végzett másokat segítő munkájáért.
Kérem a Mennyei Atya áldását a Katolikus Karitász Országos vezetőire és a munkánkra!
Árpád-házi Szent Erzsébet könyörögj érettünk! Boldog Apor Vilmos püspök könyörögj érettünk!
Köszönjük a kitüntetést!”